2019. szeptember 21.

A Debrecen 15 sportkörzet tagsága – megannyi külföldi kirándulás után – ismét egy belföldi, egynapos utazáson vehetett részt, hazánk egyik legkedveltebb turisztikai helyére, Tatára látogatott.

2019. szeptember 21-én kora reggel útnak indult a 42 fős csapatunk, közöttük 13 (!) gyermekkel. Egy kínai gyártmányú, látványos kialakítású busszal hagytuk magunk mögött a kilométereket, hogy a közel 6 óra utazást követően Tatára érkezzünk. Az utazás alatt a sportkörzet-vezető látta el az idegenvezető szerepét, a buszon közel háromnegyed órás ismertetőt adott a leendő látnivalókról, miközben többen és többször a „háztáji” termékeiket kínálgatták az utastársaiknak.

Az Öreg-tó Tata közepén helyezkedik el, ¾ részben körülöleli a várost, amely Magyarország legrégebbi halastava.

Napsütéses, kellemes nyárvégi időben érkeztünk a Gerecse-hegység lábához, még pontosabban az Öreg-tóhoz. Az „öreg” jelző inkább a tó nagyságát jelenthette a múltban, ami illik is a 200 ha feletti vízfelületre. Ma már állami tulajdonban van, fő funkciója az árvíz tárazása. A tavat az Által-ér táplálja délkeleti irányból, és öt ágon távozik észak felé, a városon át. Fürdeni tilos, a tó alján egy bányaszerencsétlenség miatt vastag, szennyezett iszapréteg van, horgászni pedig a szomszédos Cseke-tónál van lehetőség. Intenzív sportélet zajlik a tavon (vitorlások, kajakok, kenuk, csónakok is vannak).

Egy 300 éves keleti platánfához érkeztünk – amely 2014-ben az Év fája volt, és évek múlva az Európa fája versenyben a 2. helyezett volt, innen pillantottuk meg a víztükörben a Keresztelő Szent János szobrával ékesített apró mesterséges szigetet, amely a téli alacsony vízállás során sokszor a szárazföldre is kerül.

A társaságunk innen több kisebb csoportban (ki-ki a saját tempójához mérten) tekinthette meg a látnivalókat.

A vár irányába továbbhaladva megtekintettük gyerekkorunk TV-ből ismert fizikusának, Öveges professzornak a szobrát. A vár környezetét hatalmas védfalak és vizes árkok szegélyezték.

Az Öreg-tó Európa egyetlen olyan városi tava, ahol az őszi és a téli hónapokban több tízezer madár talál átmeneti menedéket, de itt telel a vetési lúd, a nagy lilik és az apácalúd is. Érdemes lehet egyszer megnézni a tatai vadlúd-sokadalmat is.

A tatai vár Vízivár néven is ismert, 1397-ben építették, nem klasszikus erődítménynek épült, emiatt a törökök is könnyen bevették. 1597-ben petárdákkal űzték el a törököket, ennek tiszteletére, emlékül rendezik meg minden év májusának végén, 2019-ben immár tizenkettedik alkalommal a tatai török-kori történelmi fesztivált, a PATARA-t . 1727-ben a vár az Eszterházy családhoz került, 1815-ben romantikus stílusúvá alakították át a megmaradt részt.

Az 1830-as térképről tudjuk, hogy 15 malom működött a tó környékén, ezek közül többnek az épülete megmaradt (pl.: Cifra-malom, Pötörke-malom stb.), de ma már egyik sem működik. A Cifra-malom egyedül vészelte át a török időket, amely az Öreg tó középső zsilipjénél épült, első említése 1587-re tehető, és 1960-ig őröltek benne, ma üresen, osztrák tulajdonban áll. A Pötörke-malom jelenleg az Országos Műemlékvédelmi Hivatal alkotóháza. Továbbhaladva egy csónakházhoz értünk, amely régen vágóhíd volt, 1789-ben épült, ma műemlék.

A part mentén kávézók, éttermek, új építésű lakóházak szegélyezték utunkat, majd egy olyan szakasz következett, ahol már eltűntek szemünk elől a város zsúfoltságának jelképei, egy tanösvény következett (a Fényes tanösvényt 2015-ben adták át, 1350 m hosszú, facölöpös).

A távolból látható az Eszterházy kastély, amely egy emeletes, két saroktornyos, copf stílusú épület, Fellner Jakab tervei alapján 1765 után kb. 1777-ig épült.

A Cseke-tó partján, az edzőtábor mellett található a védett Angolkert. Magyarországon először itt ültették a Kínából származó szomorú fűzfákat. Olyan hírességek szálltak itt meg, mint Ferenc József, vagy II. Vilmos német császár.

1948-ban, a londoni olimpiára készülő sportolók az angliai helyszín nyirkos klímáját biztosító Angolkert egy részét vehették birtokba a minél jobb felkészülés érdekében, és az ott aratott magyar sikerek után véglegesítették azt edzőtáborként.

Itt található még a Kristályszálló, mely az ország legrégebben épült szállodája, eredetileg nádtetős Szarkafogadó volt, az 1740-es években épült. Itt szállásolták el az Eszterházyak a vendégségbe hozzájuk érkezőket, amíg felépült a kastélyuk, a szálloda vendége volt többek között Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Blaha Lujza, Görgey Artúr.

Többeknek sikerült körbesétálni a tavat, a mintegy 7,5 km hosszú és 15 m-es szintkülönbséget magában foglaló sétányon. Voltak, akik gyalog és voltak, akik végül kisvonattal nézték meg a kiválasztott nevezetességet.

A távolabb eső Kálvária-dombot legtöbben a kisvonatból nézték meg, ez 166 m magasságával a város legmagasabb pontja, korábban Márvány-, majd Szent Iván hegynek nevezték. Tetején kápolna áll, kör alakú kálvária szoborcsoport az 1770-es évekből. Érdemes megnézni a közelében lévő Fellner Jakab kilátót, tetejére 200 lépcsőfok vezet, illetve a Szabadtéri Geológiai múzeumot.

A tó környékére, a város további látnivalóira négy órát terveztünk, utólag belátva, erre akár két napot is lehetett volna szánni…

16 óra magasságában indultunk vissza, már csak az autópályáról csodáltuk meg a Szelim barlangot és a Turul Emlékművet, este fél 9 körül érkeztünk haza Debrecenbe.

A kirándulás sikeres volt, gyönyörű természeti környezetben, egy nagyon kellemes napot tölthetett együtt a nem kis létszámú csapatunk Tatán – és talán nem véletlen, hogy  hasonlót tervezünk a 2020-as évre.

Köszönjük a Kelet-magyarországi Postás SE támogatását, amely nélkül többen talán soha nem is juthattunk volna el ide, felejthetetlen élményekkel gazdagodtunk.

Nagy Róbert
Debrecen 15. postavezető, sportkörzet vezető