2026. május 1-3. Torda, Kápolnásfalu, Madarasi Hargita, Korond
Rendhagyó módon majálisoztunk a KPSE Észak-alföldi régió által szervezett erdélyi kiránduláson. Május 1-én kora hajnalban útra keltünk. Célunk Kápolnásfalu, ami „bázis” volt a Madarasi Hargita hegy „csúcstámadásához”.
Az utunk Királyhágó csodálatos panorámáját és Bánffyhunyad cigodáit követően Torda mellett haladt el, így nem hagyhattuk ki a Tordai sóbányát. Sok-sok lépcső után megérkezni a gigantikus 42 méter mély Rudolf-aknába, ahol egy óriáskerék is található, majd onnan még lefelé a Terézia-aknába, ahol egy csónakázó tó is elfért, nem mindennapi látvány.
Estére meg is érkeztünk a kápolnásfalui szálláshelyünkre, ahol a vacsorát megelőzően, vendégváróként helyben termett gyümölcsökből és bogyókból készült remek italokkal köszöntöttek bennünket. A vacsora után jakuzzival és dézsafürdővel lehetett enyhíteni az utazás fáradalmain.
Másnap elérkezett a csúcstámadás ideje. De előtte betekinthettünk a kürtöskalács készítés rejtelmeibe, és akinek kedve volt, saját magának el is készíthette az ízlésének megfelelő erdélyi kürtöskalácsot. Innen traktorral vágtunk neki az 1801 méteres Madarasi-Hargitának, ami a legmagasabban – 860 méteren fekvő – magyarok lakta városon, Szentegyházon keresztül, egészen a menedékházig vitt bennünket. Itt hóeséssel várt bennünket az időjárás. Innentől gyalog folytattuk tovább utunkat egészen a hegycsúcsig. Útközben a fák között még méteres havat, a napsütötte részeken krókuszok tömegét csodálhattuk meg. A hegycsúcson várt ránk a Turul madár és a rengetek emlékként állított kopjafa. A csúcson elénk táruló panorámát nem lehet szavakba önteni, azt egyszer mindenkinek látni kell. Visszaérve a szállásunkra a vacsora után forró dézsafürdővel és meleg jakuzzival melengettük át magunkat.
Utolsó napunkon búcsút vettünk a kedves szállásadónktól, majd elindultunk Korondra vásárfiát szerezni. A választék olyan bőséges volta kézműves termékekből, hogy szinte választani is nehéz volt. Majd a kőrispataki Szalmakalap Múzeumba vitt az utunk, ahol ízelítőt kaptunk szalmakalap készítésből és a sok szalmából készült csoda mellett megnéztük a világrekorder, több mint 5 méteres szalmakalapot is. Ezt követően megálltunk Bözödújfalun, ahol az elárasztott falu templom tornya volt a zsomorú látnivaló, mely a román falurombolás egyik szimbóluma lett. Hazafelé a buszon még egy rögtönzött tombola sorslást is tartottunk, melyen a Szalmakalap Múzeumban kapott ajándékokat sorsoltuk ki.
Innen már egyenesen haza vitt az utunk, az élmények sokaságától feltöltődve.
Dajka András
területi elnök-helyettes
